július 2013 hónap bejegyzései

2013. július 23. Méltóságteljes és fenséges perverzió

A harmadik dubrovniki magyar vonatkozású ereklyét, Szent István állkapcsát és fogait a dubrovniki katedrális, a Szűz Mária mennybemenetele-templom őrzi, amelynek elődjét a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd adományából építették, aki 1192-ben itt szenvedett hajótörést a III. keresztes hadjáratból útban hazafelé. A barokk stílusú épület főoltárát Tiziano és műhelyének alkotása díszíti, és innét bal kézre található az a kincstár, amelyben kéz-, láb-, fej-, borda- és más típusú arany és ezüst ereklyék tucatjai láthatók, valami hihetetlen kompozícióban. Jelöletlenül, egymásra halmozva, évszázadok ötvösművészetének remekeiként névtelenül őrzik a szentek csontjait.

A székesegyház jegyszedője sajnos nem tudta megmondani, hogy a több mint száz ereklye közül melyik Szent Istváné. Szerinte jobb kéz felé található. De mivel egyetlen felirat sem utalt a származásra, több képet is készítettem, amelyekből az ereklyekészítés méltóságteljes és fenséges perverziója tárul elénk, feldarabolt, szétszabdalt testek, arany és ezüstbőrbe öltöztetve, egymásra dobálva, valami paradicsomi tökéletességben és fényességben.

IMG_1547IMG_1551IMG_1548

És a levágott karok, kezek, bordák, csonthalmok között percek múltán azt vesszük észre, hogy egy aranyarcú szakállas férfi néz bennünket – évszázadok óta.

IMG_1553

Hírdetés

2013. július 22. MANUS SANCTI VLADISLAUS MARTIRIS REGIS UNGARORUM

Folytatom a dubrovniki magyar ereklyéket feltérképező sorozatot, most Szent Lászlóval. Az egykori Raguza főutcáján, a Stradunon található az 1444-ben befejezett Nagy Onofrio-kút, szemben vele a ferences kolostor. Megint egy kolostor, amely felbecsülhetetlen kincseket őriz: kb. 30 000 könyvet, 22 ősnyomtatványt, 1500 kéziratot, számos zenei kéziratot.

De ne ezért vagyunk most itt. Hanem mert itt található Szent László (1077-1096) magyar király kézereklyéje. Talán a legmagasabb magyar király kezének egy apró töredéke található itt. Ez volt az a kéz, amely meghódította Horvátországot (1091-ben, messze nem a mai területet), és ettől a kéztől féltek a kunok, ha hihetünk a legendáknak.

Most egy apró töredék található itt a kézből, egy arannyal díszített ezüst kézfoglalatban, körülötte a felirat:  MANUS SANCTI VLADISLAUS  (csonttöredék) MARTIRIS REGIS UNGARORUM. Az apátság információja szerint a 15. századból.

A képen a jobb oldali, felfelé mutató kar a Szent László-ereklye. (Sajnos fényképezni nem volt szabad egyik kolostorban sem, ezért az amatőr felvétel.)

IMG_1528

2013. július 21. Szent István-ereklye Dubrovnikban

Van abban valami megdöbbentő amikor Dubrovnikban, az egykori Raguzában a kikötő mellett, a Ploče-kapun át befelé sétálva befordulsz jobbra a Domonkos rendi szerzetesek kolostora felé, belépsz, nem törődsz a gyönyörű kerengőben található narancsfa gazdag termésével, sem a pálmafával, hanem egyenesen egy terembe lépsz, és akkor már ott is vagy, bal kézre esik, ott állsz a Szent István koponyáját rejtő ereklye előtt.

Talán kevesen tudják, hogy egykor a Szent Jobbot (1771-ben hozatta haza Mária Terézia) is rejtő kolostor őrzi az államalapító magyar király koponyacsontját. Hogy mióta, ma is titok. Talán IV. Béla menekítette ide a tatárok elől, talán a török elől rejtették ebbe a kolostorba. Az első írásos adat 1590-ből való, s a középkor ereklyehalmozását ismerve az sem lenne meglepő, ha nem Szent István testének maradványait rejtené.

Mégis, van valami méltóságteljes abban, hogy itt, 1000 kilométerre van egy hely, ahol legalább félezer éve Szent István-ereklyét őriznek.

A képen a középső ereklye őrzi Szent István koponyacsontját.

IMG_1512

2013. július 6. A Kalligram-sztori 2.

2010 szeptemberében nyilatkozta Szigeti László, hogy „Kiadónk fennállása alatt mintegy 1200 cím látott napvilágot…” – vagyis ebben a pillanatban az 1500-at is felülmúlja a Kalligram által megjelentetett kötetek száma. Olyan szerzők tartoznak a Kalligram-hálózatba, mint többek között Arisztotelész és Quintilianus, Juraj  Špitzer és   Ľudovít Štúr , Jókai Mór és Márai Sándor, Sigmund Freud és Raymond Carver, ki magyar, ki szlovák fordításban. De a névsorolvasás nem segít bennünket abban, hogy – a hálózatelmélet egyik alapkifejezését használva –  rá tudjunk mutatni arra, hogyan, milyen stratégiákat működtet a Kalligram annak érdekében, hogy szuperorganizmusként tudjon működni. Ebben segít az a töredékes hálózat, amely megmutatja, a Kalligram milyen témákon és neveken keresztül  reprezentálja önmagát annak érdekében, hogy valódi hálózatként több legyen, mint az őt alkotó csomópontok puszta összessége – mérték és mítosz.

Kalligram-nevsorKalligram-hálózat 22

2013. július 4. A Kalligram-sztori 1.

A Kalligram olyan védjeggyé vált az utóbbi két évtizedben, amely kapcsán a nyitottság, közép-európaiság, kultúrák közti átjárhatóság, minőség, provokativitás, merészség, értékközpontúság fogalmait használják leginkább. Maga a Kalligram Kiadó 1991. május 2-ától létezik, s körülbelül 1500 könyvet jelentetett meg az említett szellemiség a jegyében. A Kalligram folyóirat első száma 1992 júniusában jelent meg.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke által szervezett, Értelmiségi karrierek, karrierminták, írói csoportosulások. Társadalomtörténeti és irodalmi reprezentációk című konferencián erről, vagyis a Kalligram-sztoriról fogok beszélni, s próbálom hálózatelméleti megközelítésben értelmezni.

Minden efféle hálózat szükségszerűen töredékes, sőt rendkívül töredékes, mégis ez a fragmentum is felidézheti azt bonyolult kapcsolódási rendszert, amely egy ilyen sikeresen felépített márkanév mögött áll. Az egyik ilyen hálózat a Kalligramhoz közel  álló néhány értelmiségi pályájának pusztán egy-egy elemére utal. Szerkesztői múltra, amely irodalmi kapcsolatok tömegét hozza magával. Díjakra, amelyek nyomán az elismertségi kapcsolatrendszer tágul. Egyetemi környezetre, amelyből jó nevű irodalmárok tucatjai kerülnek ki.  Közéleti, irodalomszervezői és politikai pozíciókra, amely az azonos gondolkodású és érdekeltségű írók, irodalomkritikusok, politikusok, értelmiségiek hálózatát hozza létre.

De hát ez pusztán töredék, 1%-nyi fragmentuma a nem létező egésznek, brandnek és mítosznak, további nevekkel és további kapcsolatokkal bővíthető, éppen ezért csupán játékosan idézi fel a Kalligram-sztorit:

Kalligram-hálózat 11

2013. július 3. A világ legnagyobb címletű bankjegye – Egymilliárd billpengő

A világ legnagyobb címletű bankjegyén 1 000 000 000 billió pengő, vagyis 100 trillió pengő szerepel, ez 1020, más adatok szerint 1021 pengő.  Az 1946-os magyarországi hiperinfláció idején ez a pénz már nem került forgalomba, ami nem csoda, értéke már nem lett volna. Tervezője, Horváth Endre felvidéki származású, Bazinban – Pezinokban született, és Lévához is kötődik. A szécsényi Forgách-kastélyban található kiállításon láthatóak most a réz- és acélmetsző alkotásai, aki “bankjegyein előszeretettel ábrázolt palóc modelleket”.

Pengő 1Pengő 2

2013. július 1. Elviselhetetlen identitások

Szvoren Edina Pertu (2010) című kötetének elbeszélései a trauma leállíthatatlan, hétköznapi eseménysorrá váló tapasztalatából építenek fel olyan fiktív világokat, amelyek szimbolikus módon játsszák újra a felnőtté válás, a családi kapcsolatok és a szexualitás viszonyait. A pszichoanalitikus esettanulmányok retorikai alakzatait egyszerre életben tartó és destruáló szövegek az identitás ösztönszerű, nyelven túli rétegeibe nyúlnak. A rituális szövegek álomleírásokhoz hasonlóan vezetik a narrátort a létezés olyan lehetőségeibe, amelyek elfojtásokból, sejtésekből, agresszív személyközi kapcsolatokból, alá- és fölérendeltségi viszonyokból, traumatikus tapasztalatokból állnak össze morbid, ismeretlen, idegen, elszenvedett selffé, kontrollálhatatlan énfogalommá, vállalhatatlan személyiséggé, elviselhetetlen identitássá: „Anyám ivás közben sem ereszti a könyvet. Jólesett, sóhajtja. Megtörli a száját, csillog a hidrogénezett bajusz tövén újranövő feketeség. Lehúz az ágyra. A szemembe néz. Adja a poharát, elveszem. Kórházi hálóinge kivágását a kulcscsontja fölé rángatja. Lábát a paplan alá húzza. Engedem, hogy megfogja a kezem. A csecsemősírásról eszembe jut, hogy azt képzeli, gyereket szült.”[1]

Szvoren Edina szövegei az interneten: a Pertu-kötet és további írások.


[1] Szvoren Edina: Nem. In uő: Pertu. Palatinus Kiadó, Budapest, 2010. 81.