2013. szeptember 13. “Mixádt Kálmány” :)

Talán sokak számára megdöbbentő, hogy a nagy magyar klasszikus író, “Mikszáth Kálmán” nem ezen a néven született. Amikor 1847. január 17-én a nagykürtösi evangélikus plébánián az anyakönyvbe került a neve, akkor az apa neve – “Mixádt János” mellé a fiú keresztnevét “Kálmány” alakban jegyezték be, vagyis az újszülött “Mixádt Kálmány” néven látta meg a napvilágot. Vezetéknévként beírhatták volna a “Mixadt” alakot is, hiszen 1778-ban, nagyapját születésekor így anyakönyvezték: “filius loci parocho matre Samuel Mixadt”, s általában “Mixadt Sámuel” néven emlegeti a magyar szakirodalom.

Mikszáth Kálmán tehát álneves szerző, aki nem valódi nevén publikált?

Ha Gulyál Pál szigorú, pozitivista álláspontját fogadjuk el, amely szerint „Álnév minden olyan név, mely egészében vagy részeiben eltér az írók törvényes nevétől”, tehát pl. a “Jókai [r. Jókay] Mór” alak is – akkor igen.

De “Mixádt Kálmány” vagy “Mikszáth Kálmán” neve ettől jóval több problémát vet föl. (Nemcsak a vezetéknévre vonatkozik ez a megállapítás, a keresztnév is gyakran rövidített formában – Kálm. – jelent meg.) Merthogy a használat során ennek a névnek mintegy eltűnt az “eredete”, eltörlődött, felülíródott az eredeti név.  Iskoláiban, a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumban és a selmecbányai főgimnáziumban ugyanis szinte minden évben máshogy írták, volt, hogy egy évben más-más dokumentumban más-más alakban szerepelt az a betűsor, amely többszörösen elkülönböződött mindenféle eredeti alaktól:

Rimaszombat:

1. osztály: Mixáth Kálmán

2. osztály: Mixáth Kálmán

3. osztály: Mixádt Kálmán

4. osztály: Mikszádt Kálmán

5. osztály: Mikszát Kálmán

6. osztály: Mikszáth Kálmán[1]

Selmecbánya:

7. osztály: 1863/64: Mikszath Kálmán (új tanulók névsora), Mixáth Kálmán (osztályzókönyv)

7. osztály: 1864/65: Mixáth Kálmán

8. osztály: 1865/66: Mixáth Kálmán – Mikszáth Kálmán (önképzőkör)[1] – Mikszáth Kálmány (érettségiről szóló jelentés)[2]

Vagyis a 19. század második felében a nevek afféle mozgó nevek voltak (a dokumentumokban Mikszáth tanárainak nevével is több változatban találkozhatunk). Mikszáth nevét sem biztos, hogy pusztán álnévként kellene felfognunk, inkább névváltozatként, variációként az eredeti névre. Persze egészen biztos, hogy egy név megváltozásának logikája a kor nyelvi-politikai-hatalmi viszonyaira is fényt derít . A név szakralitása minden korban megkérdőjeleződhet a hatalmi viszonyok következtében, amikor a hatalmi nyomás deformálja a nevet. Erről az etnikai-vallási-nyelvi kisebbségiként élők sokkal többet tudnának mesélni (gondoljunk csak az olyan, egymástól eltérő esetekre, mint a szerbiai magyar, a szlovákiai és romániai magyar, a zsidó, a roma, a magyarországi szlovák stb. névhasználat) – de ez már egy másik történet.

---

[1] Rejtő István: Mikszáth a selmecbányai főgimnázium diákja. I. m. 58-60., 73.; Csáky Károly: Mikszáth Kálmán selmecbányai diákéveiről. In: uő: Mikszáth Kálmánnal szülőföldjén. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1995. 43-69.

[2] Rejtő, i. m. 61.

---

[1] Rejtő István: Mikszáth és a rimaszombati algimnázium. In: uő: Mikszáthiáda. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1992. 18-35.

Hírdetés