Vannak sportolók, akik időről időre felkavarják egy-egy sportág állóvizét. Ide tartozik Zhang Jike (vezetékneve Csang, keresztnevét a világhírű brazil futballista, Zico után kapta). Az idei, vasárnap befejeződött düsseldorfi asztalitenisz Világ Kupát óriási érdeklődés kísérte, annál is inkább, mert a két német szupersztár, Timo Boll és Dimitrij Ovtcharov a nyári szezonban a kínai Szuper Ligában játszott, és sokan titokban alkalmasnak tartották őket a kínai nagyágyúk, Zhang Jike és Ma Long elleni győzelemre. Ovtcharov sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (csapattársa, Timo Boll simán, 4:0-ra mosta le), de Timo Boll győzelme Zhang Jike ellen hajszálon múlott. A drámai és hosszan elnyúló mérkőzésen volt olyan szett, amelyet Timo 6:1-ről, illetve 7:4-ről veszített el. Alig pár órával a kimerítő, 4:3-as elődöntő után Zhang Jike most már csapattársával, a favorit Ma Longgal került szembe a döntőben. Ma Longról tudni kell, hogy ebben az évben még nem kapott ki, és bár talán a világ legjobb asztaliteniszezője, aki hónapokon át vezette a világranglistát, és rengeteg versenyt nyert – a valódi nagy világversenyeken azonban rendre csődöt mond. Ezzel ellentétben Zhang Jike idei éve nem a legszerencsésebb, több meglepő vereséggel – de: ő a világon a 4. férfi asztaliteniszező Jan-Ove Waldner, Liu Guoliang és Kong Linghui után, aki Grand Slamet nyert! (Grand Slam: egyéni olimpiai, világbajnoki és Világ Kupa-cím elnyerése.) Sőt: miután Zhang Jike már kétszer nyert világbajnokságot (2011, 2013), ő az egyetlen aktív asztaliteniszező, akinek reális lehetősége van először két Grand Slamet is megcsinálni a férfiak között!
Ezekkel az előjelekkel került sor a döntőre, amely megint csak hullámzó és drámai volt, hol Ma Long, hol Zhang Jike került előnybe, míg végül 3:3-nál 10:8-as vezetésnél 2 mérkőzéslabdáról jött fel Ma Long 10:10-re. Innét egy hihetetlen szervafogadással került előnybe Zhang Jike, aki 3. mérkőzéslabdáját már sikeresen kihasználta, így 2011 után másodszor nyert Világ Kupát. Az őrületes feszültséget megint emlékezetes módon vezette le Zhang – a legutóbb megnyert világbajnoki döntő után széttépte mellén mezt, majd kidobta a nézők közé (ennek kultúrtörténetéről régebbi blogom 2012. február 7-i bejegyzésében lehet olvasni). Most nekiment a pingpongasztalt körülvevő elkerítőknek, reklámtábláknak, és több rúgással szétrúgta azokat, a pálya mindkét oldalán.
Zhang Jike agressziója óriási felzúdulást keltett, és végül az ITTF úgy döntött, a díjat megtarthatja a győztes, de a 45 000.- dolláros pénzjutalmat elvették tőle. Liu Guoliang, a kínai válogatott edzője úgy nyilatkozott, sokkolta őt, amit látott, és elnézést kért mind a szponzoroktól, mind a szurkolóktól. Zhang Jike szintén mindenkitől elnézést kért, és a hatalmas lelki teherről beszélt. A német válogatott edzője, Jörg Rosskopf viszont nem tartja adekvátnak a büntetés mértékét, szerinte ezt az egészt nem kell eltúlozni, elég lett volna 1000.- dolláros bírság.
Ha eközben a vesztes Ma Long lelkébe próbálunk belelátni, akkor a mérhetetlen keserűséget látnánk. A különféle Pro Tour-versenyeken legyőzhetetlen Ma Long most megint alulmaradt. Nézni a győztest, ahogy mámorosan rugdossa szét a palánkokat. Emlékszünk, volt már olyan, hogy barátja (?), csapattársa, Zhang Jike egy vesztes mérkőzés után egész egyszerűen nem fogott vele kezet. Ma Long talán már meg is szokta.
De nem csodálkozhatunk Zhang Jikén sem. Egész élete ennek a sportnak rendelődik alá. Apja, az elvetélt futballista úgy rendezte be a családi házukat, hogy fia már óvodás korában minimum napi három órát tréningezzen, a pingpongasztal köré építve a berendezést. Biciklivel, majd motorbiciklivel futtatta, kísérte fiát a saját maga által diktált edzéseken. “Ha nem jól játszottam, azért büntetés járt. Ha továbbra sem játszottam jól, akkor ütés” –nyilatkozta egyszer Zhan Jike apja módszereiről.
Szétrúgni a palánkot? Nem csodálkozom.
A fotók az ITTF Facebook-oldaláról származnak.
Németh Zoltán 