– Us su precs – mondá a katona.

Más lenne a világ, ha mindenki naplót írna. Gondoljunk csak bele, micsoda izgalommal olvasnánk szüleink, nagyszüleink, dédszüleink naplóját! Talán az életünk is megváltozna, ha szembesülhetnénk álmaikkal, hétköznapjaikkal, traumáikkal, örömeikkel, megpróbáltatásaikkal. Nem véletlen, hogy a legnagyobb közösségi portálok, mint például a Facebook sikerének az is az egyik biztosítéka, hogy egy sajátos virtuális naplót mutat meg a felhasználó életéből szövegeken, képeken, videón, zenén keresztül. Persze tudjuk, hogy egy-egy korszak mindig előírja, mit szabad és lehet érezni és gondolni, miről lehet, miről szabad írni, és az ember még a legbizalmasabb műfajban, saját naplójában sem ír le mindent, amit érez és gondol. (A folytatás: http://barkaonline.hu/a-jo-tanulo-felel/4470-nemeth-zoltan—kazinczy-ferencr-l)

Hírdetés

Elképesztő szépirodalmi teljesítmény: 5+1 pontban Csehy Zoltán Satyriconjáról

Elképesztő szépirodalmi teljesítmény, nem vitás: Csehy Zoltán Petronius legendás regényét, a Satyricont hexameterekben fordította magyarra. A Hárman az ágyban (2000, 2010) sikere, a Beccadelli-, Martialis-, Sztratón- és Pasolini-fordítások után itt van tehát egy újabb csomópont a Csehy-fordításhálózatban, az áterotizált fordításinyelv-koncepcióban: Petronius! Ha meg akarjuk fogalmazni, miben zseniális az egész Csehy-fordításkoncepció, akkor néhány, egymástól elkülönülő, Csehy Zoltán által mégis egymásban elhelyezett, egymásban mozgatott elvről van szó:

1. Mai, élő, lüktető nyelven fordítja a klasszikus irodalmat, s ezáltal kimozdítja azt “muzeális dermedtség”-éből, kívánatossá, kortársivá teszi. Pl. “Mert kiderül, hogy szart ér minden szónoki képzés…” (70.)

2. Az “áterotizált nyelv” koncepcióját követve fittyet hány a prüdériának, és filológiailag is megalapozottabb szóválasztást követve Sztratón, Catullus, Martialis, Janus Pannonius versei ütősebbekké és kívánatosabbakká válnak. Pl. “Nagytőgyű húsoska debella kereste a farkam…” (17.)

3. A “kortárs irodalom” részeként képzeli el magát, nem egy filológusi-fordítói “szekta” tagjaként, s ezért úgy fordít, hogy a mű jelentéses legyen a kortárs irodalomban, megszólítsa, helye legyen napjaink irodalmában. Pl. “Jobb haza sincs, csak jobb polgárság kéne beléje!” (56.)

4. Az antik fordításokon edződve az időmértékes versformák szinte a szerző vérévé váltak és páratlan gazdagságú formakultúrát eredményeztek, visszahelyezve jogaiba a prózavers korában a kötött formákat és “a vers zeneiségé”-t. Pl. “Egy szappanbuborék: csakis ennyi az emberi élet!” (54.)

5. Tudatosan saját, originális “műfordítói koncepció”-t követ, amelyet interjúiban, jelen kötet utószavában pedig hangsúlyosan és vitapozíciót elfoglalva fejt ki. Ennek része a már említett zeneiség, továbbá az átirat jelensége, illetve azok a posztmodern műfordítói misztifikációk, amelyek többek között Parti Nagy Lajos drámafordításaiban, illetve Kovács András Ferenc Kavafiszában is megfigyelhetők. Pl. “»Csak nem egész korsót ittál ki?« – nyöszörögte a szolga…” (29.)

+

1. “Hihetetlen műveltséganyag” mozgatása, amely a fordítások minden sorában, minden szóválasztásban alapvető evidenciaként jelenik meg.

KUKA robot nem bír veszíteni: újra párbajra hívja ki a világsztár Timo Bollt

A tavalyi év egyik szenzációjaként harangozták be a német asztalitenisz-világsztár Timo Boll és KUKA robot promóciós mérkőzését, amely sokáig lázban tartotta a pingpong-fanatikusokat éppúgy, mint a mesterséges intelligenciák elvakult rajongóit. Erről korábban itt írtam. Aztán a nagy összecsapás végeredménye kicsit elgondolkodtatott mindenkit: a mérkőzés tkp. egy professzionális fake volt, egy megrendezett videó, amelyen  a gyors nézőpont- és kameraváltások, a pörgő labdamenetek azt voltak hivatottak leplezni, hogy folyamatos labdamenetről szó sem lehetett, jelenetről jelenetről vették fel a film egyes akcióit, egy technikus még azt is megjegyezte, számára most derült ki, milyen zseniális asztaliteniszező Timo Boll, merthogy éppen oda volt képes pörgetni a labdát, arra a pár négyzetcentiméternyi területre, amelyre beállították a robot karjára erősített pingpongütőt.

Most pedig itt az újabb hír: egy évvel a vereség után az Agilus nevű robot nem bír beletörődni a vereségbe, visszavágót kér, újra kihívta Timo Bollt, és a mérkőzésre 2015. március 11-án kerül sor: az akció honlapján található videó szerint itt van KUKA KR AGILUS VS. TIMO BOLL, újabb promóciós összecsapásra kerül sor. Nos, itt a robotnak már emberi keze van. Talán időközben megtanult pingpongozni? Vagy Kempelen Farkas sakkozógépéhez hasonlóan belerejtettek egy kínai asztaliteniszezőt? 😀