Transzkulturalizmus és bilingvizmus III.

Célunk kettős volt: egyrészt hogy csatlakozzunk az utóbbi években, évtizedben a magyar irodalomtudományban is felerősödő irodalomtudományi, irodalomtörténeti kutatásokhoz, értelmezésekhez, amelyek transznacionális, transzkulturális perspektívából közeledtek tárgyukhoz; másrészt hogy sajátos – szlovákiai magyar – helyzetünknél fogva inspiráljuk is azokat, új lehetőségeket megjelenítve. Céljaink között szerepelt a szlovák és magyar irodalmi transzkulturalizmus értelmezése, a kisebbségi irodalmak beillesztése a transzkulturális kutatásokba, a transzkulturalizmus egyfajta történetiségének felmutatása, a kétnyelvű, illetve nyelvváltó szerzők műveinek értelmezése a transzkulturális tapasztalat megjelenítésével, továbbá a vizsgált szerzők és szövegek pozicionálása, elhelyezése a különféle nemzeti irodalomtörténetkben, s e nemzeti irodalomtörténetek homogén narratívájának fellazítása, újragondolása.

A kötet anyaga letölthető.

Hírdetés

Transzkulturalizmus és bilingvizmus

Az utóbbi évtized irodalomelméleti terében jól körülhatárolható teroetikus bázist képeznek azok az elméletek, amelyek a nomadizmus, a heterotópia, a hibriditás, a xenizmus, az extraterritorialitás, a transzlokalitás, a diaszpóra, a bi- és multilingvizmus, a globalizmus, a deterritorizáció stb. jelenségei mentén kapcsolódnak az irodalmi szövegek értelmezéséhez. Ezek a fogalmak érintkeznek a hagyományosan kisebbségi irodalomnak és (e)migráns irodalomnak nevezett problematikával, a soknyelvűség és nyelvváltás tapasztalatával, illetve kapcsolódnak az idegenség és a másság értelmezéséhez, melyek az imagológia és a komparatisztika számára évtizedeken át jelentős kutatási területet jelentettek. A 20. század második felében a posztkolonializmus felől váltak újraértelmezhetővé az előbb felsorolt fogalmak, kiegészülve többek között
a hatalomelméletek 20. századi elemeivel.

A transzkulturalizmus fogalma éppen azért látszott megtermékenyítőnek, mert azokat a szerzőket, irodalmi alkotásokat, jelenségeket képes új keretben és újszerű nézőpontok felől értelmezni, újraértelmezni, akik és amelyek a nyelvi és kulturális határátlépések terében léteznek. Talán éppen a transzkulturalizmus fogalma látszik annak a legtágabb értelmezési keretnek, amely egyaránt magába foglalja a transznacionális irodalomtudományt, a transzkulturális irodalmat, illetve azokat az irodalmi, nyelvi, kulturális stb. áthelyeződési, határátlépési viszonyokat, amelyeket tárgyalni szeretnénk. A bilingvális és nyelvváltó szerzők, a külföldön élő vagy migráns alkotók, a hibrid identitással rendelkező írók és az olyan irodalmi művek sorolhatók ide, amelyek tematizálják a soknyelvűség, többkultúrájúság, kulturális keveredés és csere eseményeit. Sok esetben labilis helyzetű szerzőkről és szövegekről van szó, melyek pozíciója az ún.
nemzeti irodalmak keretei között nem egyértelmű.

A kötet anyaga pdf-formátumban letölthető:

Transzkulturalizmus és bilingvizmus Final