Zabudnutý Slovák Mikszáth – az elfelejtett szlovák, Mikszáth, vagy: Mikszáth, az elfeledett szlovák – így posztolta Facebook-oldalán a Denník N című szlovák napilapban megjelenő, Mikszáth Kálmánról szóló esszéjét Peter Krištúfek író. A cikknek az egyik legliberálisabb, legtoleránsabb szlovák napilap adott helyet, és maga az esszé is (talán) alapvetően jóhiszemű – mégis, a domesztikálás gesztusának valamiféle túlpörgetéseként nem korrekt, sőt igaztalan mondatok tarkítják a szöveget. 2017-ben mindez már bizonyos nézőpontból megmosolyogtatónak, más nézőpontból egyfajta kolonializáló stratégiának hat.
A szerző célja, vagyis hogy ráirányítsa a szlovák olvasó figyelmét Mikszáth Kálmánra, alapvetően szimpatikus. És természetesen igazak azok az állítások, hogy Mikszáth a mai Szlovákia területén született, hogy művei ezer szállal kapcsolódnak a mai Szlovákia területéhez, és hogy műveinek szereplői között rengeteg a szlovák. Azonban Krištúfek írásának már címe is megtévesztő: „Len málokto dokázal tak farbisto a zábavne opísať Slovensko…” – „Senki sem tudta olyan színesen és szórakoztatóan leírni Szlovákiát…” azt sugallja, mintha Mikszáth Szlovákiáról írt volna. Hasonlóan problémás mondat a „čitateľov očaril jeho rozprávačský talent a presné postrehy z vidieckeho života na rodnom Slovensku”, hogy tehát olvasóit elkápráztatta azzal, ahogyan Mikszáth szülőföldjéről, Szlovákiáról írt. Nem, Mikszáth életében nem létezett Szlovákia, és Mikszáth (1847-1910) még csak nem is sejthette, hogy az a terület, ahol született, és amely műveibe is bekerült, a történelmi Magyarország (szlovákul Uhorsko) északi része nemsokára Csehszlovákia, majd Szlovákia néven fog létezni. Mikszáth tehát nem írt, nem írhatott Szlovákiáról.
A szerző további állításai még meredekebbek, és nem tudom, milyen szakirodalomra támaszkodnak. „Je vlastne ťažké rozhodnúť, či Kálmán Mikszáth – známy predovšetkým skvelým románom Dáždnik svätého Petra – bol Maďar alebo Slovák.” – „Tulajdonképpen nehéz eldönteni, hogy Mikszáth Kálmán (…) magyar vagy szlovák volt.” Hát, talán nem is olyan nehéz, ha egy szerző magyarnak vallja magát és magyarul ír. Egyetlen olyan forrásról sem tudok, amely szerint Mikszáth szlováknak vallotta volna magát. Ha Krištúfek tud ilyenről, kíváncsian várom.
Mint ahogy arról sincs tudomásom, hogy – idézem – „on má v rodnom liste meno Koloman Miksat”, hogy tehát a születési anyakönyvbe Koloman Miksat néven jegyezték be a nevét. Megint csak nem tudom a kijelentés forrását, én a szklabonyai emlékházban fényképeztem le anno Mikszáth Kálmán anyakönyvi kivonatát, abban az időben ugyanis az írói nevek problematikájával foglalkoztam. Mikszáth nevét eszerint „Mixádt Kálmány” néven írták be az anyakönyvi kivonatba – itt megtalálható a dokumentumról készült fotó. Kíváncsian várom Peter Krištúfek forrását.
Nem Mikszáthra vonatkozik, de nem állhatom meg, hogy ne kommentáljam a szerző további állítását. Eszerint „Sklabiná bola v tých časoch čisto slovenská dedina” – „Szklabonya abban az időben tiszta szlovák falu volt”. Nos, a wikipédia szerint 1880-ban 718 lakosából 615 szlovák és 71 magyar anyanyelvű, 1890-ben 711 lakosából 626 szlovák és 85 magyar anyanyelvű, 1900-ban 816 lakosából 709 szlovák és 107 magyar anyanyelvű, 1910-ben 823 lakosából 672 szlovák és 150 magyar anyanyelvű lakosa volt a településnek. Megint csak kíváncsi vagyok a szerző statisztikai adataira.
És arra is kíváncsi vagyok, vajon Jókai Mór neve miért került be hibásan a cikkbe. Tudatosan vagy véletlenül? Valóban, a „Mór Jokai” névalak szlovákosabb hangzású, mint a „Mór Jókai”, de azért nem szokás belenyúlni a szerzői nevekbe. Vagy Jókai is szlovák, hiszen Komáromban született, a mai Szlovákia területén?
Ezen túl örömmel olvastam a cikket, és abban teljesen igazat adok a szerzőnek, hogy a szlovák irodalomnak és a szlovák olvasónak is van miért odafigyelnie Mikszáthra és műveire. Fölösleges, igaztalan és a múltba visszavetített jelen hamis perspektíváját tükrözi azonban a már említett domesztikáló kolonializmus.
Németh Zoltán 